Megszólalt a Kórházszövetség Cserháti Péter kirúgásáról: nagy veszteség
Néhány nappal Cserháti Péter igazgató eltávolítása után a Magyar Kórházszövetség is kiadta rövid állásfoglalását Kásler Miklós váratlan döntéséről.
Néhány nappal Cserháti Péter igazgató eltávolítása után a Magyar Kórházszövetség is kiadta rövid állásfoglalását Kásler Miklós váratlan döntéséről.
Komoly üzenetértékű hír jelent meg a Semmelweis Egyetem honlapján arról, hogy - a Kásler Miklós EMMI miniszter által vasárnap kirúgott - Cserháti Péter új feladatokat kap rektori biztosként a Semmelweis Egyetemen.
Több kórházat járványkórházzá alakítanak a koronavírus-járvány miatt - közölte az egészségügyért felelős államtitkár a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén.
Országszerte szüneteltetik a kórházak a halasztható műtéteket és vizsgálatokat a koronavírus-fertőzés miatt, csak a sürgősségi beavatkozásokat végzik el. A leletkiadásokat is szüneteltetik. A diagnosztikai eljárások eredményei az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül tölthetők le.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége vasárnap kiadott állásfoglalásában új javaslatokat tett a kormánynak a koronavírus okozta járvány megfékezésére. Ezek között szerepel lakhely elhagyásának korlátozása és az élelmiszert nem áruló üzletek teljes bezárása.
A koronavírus magyarországi terjedése sok mindent felülír, hosszú évek tétlensége után ugyanis a kormány a pénteken megjelent határozatában általános felmentést ad az egészségügyi dolgozóknak a röviden kényszernyugdíjaztatásnak nevezett szabály alól.
Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag- és végbélrákban. Ha pedig az egyes ország mutatóit vetjük össze, akkor kiderül: Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz - fejtette ki Molnár Tamás, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember beszélt a szűrőprogramok fontosságáról, egészséggazdasági előnyükről és arról is, hogy az ezzel kapcsolatos halálozás megelőzésére, csökkentésére fordított állami forrás ne elegendő.
Egyre több európai országban jelent meg a koronavírus, és szerda óta tudjuk, hogy Magyarországon is van két fertőzött. Miért veszélyes az új vírus, mikor lassulhat a járvány terjedésének intenzitása, ebben a helyzetben mi lehet az állami szervek reális célja, hogyan lehet megvédeni a betegség frontvonalában lévő egészségügyi dolgozókat? Ócsai Lajossal beszélgettünk a koronavírus okozta helyzet lehetséges kezeléséről, aki 2005 és 2015 között az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője volt. A szakember arról is szólt, hogy velünk élő veszély, hogy hasonló új vírusok megjelennek a jövőben is és fontos látni, hogy ezek az új típusú vírusok képesek változni.
Elindult a hivatalos kormányzati tájékoztató oldal a koronavírussal kapcsolatban, ahol a hatóságok közzétették térképen az egészségügyi intézményeket.
Egyetlen kórházi beszállító cég sem fogadta el a Pénzügyminisztérium ajánlatát arról, hogy megkapják a pénzüket akkor, ha lemondanak a tőkekövetelésük 20 százalékáról - jelezte a Pesti Hírlapnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Nem csak a kórházvezetők kaptak hideget-meleget Varga Mihály pénzügyminisztertől, hanem a kórházi beszállítók is. Az Orvostechnikai Szövetség szerint az, amit a miniszter mondott, zsarolásnak tekinthető.
Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához - írja a Népszava.
A Magyarország Kormánya és a Fővárosi Önkormányzat között korábban létrejött megállapodás értelmében Budapest az elkövetkezendő 5 évben az egészségügy fejlesztése érdekében összesen 50 milliárd forint központi költségvetési támogatásban részesül - olvasható Gulyás Gergely és Karácsony Gergely közös közleményében annak apropóján, hogy a hétfői Magyar Közlönyben megjelent a határozat az első 10 milliárd forint kiutalásáról.
A nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára 2020. január 1-jéig volt kötelező a csatlakozási dokumentáció előkészítése és beadása, 2020. június 1-jétől pedig rájuk is vonatkozik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT-be) való adatszolgáltatási kötelezettség. A közfinanszírozott szolgáltatók után a magánegészségügyi szolgáltatók bevonásával megvalósul az ország teljes lefedettsége. Az EESZT-t használó egészségügyi szolgáltatók száma 25 ezerre nő - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
A kormány tárgyalt a kórházakat érintő EMMI-előterjesztésről, ami a sajtóban kiszivárgott, de nem a mostani ülésén - erősítette meg Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, ezzel utalva a Portfolio birtokába került minisztériumi anyagra, ami az ellátórendszer átalakításáról szól. Arról is beszélt a javaslatcsomag kapcsán, hogy idén éven belül szeretné a kormány, ha életbe lépnének a kórházi átalakítást és adósságmenedzsmentet érintő szabályok. Azt is elárulta a tárcavezető, hogy az ellátórendszer alulfinanszírozott.
2020 első néhány hete egyértelműen az állami egészségügy helyzetéről szólt Magyarországon. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nekifog az ellátórendszer átalakításának, de közben 140 milliárd forintért tervezi felújítani az állami intézmények váróit, kórtermeit, és a Pénzügyminisztériumban folynak a kemény tárgyalások a kórházi beszállítókkal. Összefoglaltuk és értékeltük, hogy milyen következményei lehetnek a kormány terveinek. A közfinanszírozott egészségügyben zajló és felpörgő folyamatok a magánegészségügyben érdekelt szolgáltatócégek számára sem mellékesek, a betegekért, munkaerőért folytatott verseny szempontjából.
Szerdán zajlik a Magyar Kórházszövetség "Kórházi fertőzések - beszéljünk róla" című konferenciája, ahol az eredeti tervek szerint előadást tartott volna Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több illetékese is szerepelt a programban. Az EMMI-hez tartózó háttérintézmények szakemberei azonban a konferencia előtt nem sokkal lemondták részvételüket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges első jogszabály-módosításokat. Ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. A Portfolio birtokába került 28 oldalas anyag indoklása meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. Megítélésünk szerint azonban bizonyos esetekben irreális ütemtervet fogalmaz meg és nagy súlyt kap az intézményvezetők elszámoltathatóságának kérdése.
Ritkán látott, egységes fellépés keretében üzentek a kormánynak az egészségügyi beszállítók szakmai szervezetei a kórházi adóssággal kapcsolatban. Fontos tényekre hívják fel a kormány figyelmét és égető kérdéseket tesznek fel a kabinetnek.
2015 és 2018 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda számtalan közvélemény-kutatást végzett az állampolgárok hangulatának szondáztatására. Ezek közül kifejezetten érdekes, ami az egészségügyet vizsgálta.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
